Egy kis t�rt�nelem… M�r K�roly R�bert idej�n, 1329-ben bizonyosan l�tezett Rexy n�ven feljegyzett telep�l�s�nk. M�ty�s kir�ly alatt, 1478-ban Rekchk�nt eml�tik a Recsky csal�d birtok�t. A hossz� t�r�k uralom a M�traalj�t is s�jtotta, az itteni falvak a 17-18. sz�zad fordul�j�n gyakorlatilag eln�ptelenedtek. 1720-t�l az Orczyakhoz tartozott a k�zs�g, akik sikeresen igyekeztek �jra betelep�teni, olyannyira, hogy a sz�zad v�g�n m�r 1300 f� k�r�l volt a n�pess�ge. A k�z�pnemesek k�z�l t�bben osztoznak ez id� t�jt a falun. El�deink kivett�k a r�sz�ket az 1848-49-es szabads�gharcb�l is. Egyik utc�nk m�ig eml�keztet a forradalom itt eltemetett husz�rsz�zados�ra, Repeczky P�lra. A kiegyez�st k�vet� �s az els� vil�gh�bor�t megel�z� id�szakot egyar�nt jellemzi a vas�t ki�p�l�se, valamint a szerencs�j�ket az USA-ban keres�k t�mege. Egy korabeli amerikai magyar nyelv� �js�g(!) 873 recski kiv�ndorl�r�l tud. 1921-ig Recsk �s M�traderecske k�zs�gek �sszetartoztak, egyh�zi tekintetben csak 1932-ben t�rt�nt meg a sz�tv�l�s.

F�ldbe rejtett kincs Az Orczyak birtokl�sa idej�n, 1780-1805 k�z�tt m�r t�rt�ntek pr�b�lkoz�sok a b�ny�szatra. Az 1840-es �vekt�l folyamatosan t�rt�n� felsz�ni arany- �s r�z�rcek kitermel�se a 20. sz�zad elej�n vir�gzott fel, amit azt�n a vil�gh�bor� megakasztott. Az �llami tulajdonba ker�lt b�ny�ban 1951-ben indult �jra a termel�s �s 1961-ben a m�lyszint kutat�sa is megkezd�d�tt. A hetvenes �vekben nagy rem�nyekkel zajlott a tov�bbi kutat�s �s a sz�ks�ges fejleszt�sek kivitelez�se. A k�vetkez� �vtizedre azonban anyagi okokb�l ezek abbamaradtak, a lah�cai r�gi b�nya 1979-ben befejezte m�k�d�s�t. A kilencvenes �vekben az �jabb kutat�sok a vil�gpiac kedvez�tlen alakul�sa k�vetkezt�ben le�lltak. 1998-ban elhat�rozt�k a m�lyszinti b�nya v�zzel t�rt�n� �tmeneti el�raszt�s�t, ami 1999 november�ben megt�rt�nt. Az�ta alussza Csipker�zsika-�lm�t, �s v�rja az �bred�st…

Egy elfeledett �kszerdoboz Telep�l�s�nk hat�r�t�l j� k�t kilom�ternyire d�lre tal�lhat� a megye kiemelked� erdei arbor�tuma a Gy�rke- vagy (az alap�t�r�l) J�mbor-tany�nak, illetve (a k�s�bbi tulajdonosr�l) Bojtos-kertnek is nevezett gy�jtem�ny. Az emelked� ter�let eredeti n�v�nyzete a cseres-t�lgyesr�l a gyerty�nos-t�lgyesen �t a b�kkre v�ltozik a 270-300 m�teres tengerszint feletti magass�gon. Az erd�b�l kertt�rt�neti jelent�s�ge miatt mintegy 70 ha v�dett� nyilv�n�t�sa megt�rt�nt 1975-ben, melynek k�zep�n tal�lhat� a 4,58 ha nagys�g� tulajdonk�ppeni arbor�tum. L�trehoz�ja az a J�mbor Vilmos f�hercegi f�kert�sz, aki a 19. sz�zadi Eur�pa ismert kerttervez�je volt. Somogyh�rs�gyon sz�letett 1825. janu�r 16-�n. A h�res angliai kertkult�r�t megismerve hazaj�tt �s megtervezte a legismertebb gy�jtem�nyes kertjeinket: Alcs�t, V�cr�t�t, a Margitsziget, valamint P�pa, Sashalom, Tura, Pilissz�nt�, Nagyk�roly parkjait. �lete m�sodik fel�ben Recskre k�lt�z�tt, ahol az 1860-as �vek v�g�n l�trehozta csemetekertj�t, illetve az �t kontinensr�l sz�rmaz� ex�ta, f�k�nt �r�kz�ld f�kat �s cserj�ket mag�ba foglal� gy�jtem�ny�t, mely az els� ilyen faiskola volt Magyarorsz�gon. Itt hunyt el 1901. janu�r 14-�n. Ezt k�vet�en a fia, majd Holl� (Bojtos) J�zsef birtok�ban m�g fennmaradt a gazdag (t�bb sz�zas) fajtagy�jtem�ny, de a II. vil�gh�bor� ut�n dr�maian megcsappant, sok n�v�nyt kiv�gtak, ki�stak. A ter�let �llom�ny�t ugyan 1955-ben felm�rt�k, 1975-ben v�dett� nyilv�n�tott�k, de az�ta is hi�nyoznak az utak, s�t�nyok, az egzotikus fajok k�z� besziv�rogtak a k�rnyez� erd� f�i. Az ismert adatok szerint 29 f�s sz�r� n�v�nyfajta 572, gyakran termetes egyede lelhet� m�g fel a 4,5 ha-on. A J�mbor Vilmos arbor�tum Recskr�l a s�rga jelz�s� turista�ton �rhet� el.